Adja meg adatait az űrlapon a testtömegindex kiszámításához. Tizedeselválasztóként használjon pontot.
Ezek is érdekelhetik:
A testtömegindex (BMI) egy matematikai képlet, amelyet Adolphe Quetelet belga statisztikus hozott létre, hogy megbecsülje egy személy testzsírmennyiségét. Az eredmény jelzi, hogy az egyén sovány, normál testsúlyú, túlsúlyos vagy elhízott.
A BMI korlátozott mutató, mivel nem tud különbséget tenni az izomtömeg és a testzsír között. E megkülönböztetés nélkül a kapcsolódó klinikai kockázatok félrevezetők lehetnek.
A táblázat tartományai a WHO és az NIH BMI-küszöbein alapulnak. Az Egészségügyi Világszervezet az Obesity: Preventing and Managing the Global Epidemic (2000) kiadványban tette közzé őket, és megegyeznek az NIH 1998-as klinikai irányelveivel. A testtömegindexet az összefüggő klinikai kockázat szerint öt szintre sorolják.
| BMI | Tartomány | Klinikai kockázat |
|---|---|---|
| < 18.5 | Soványság | Alacsony |
| 18.5 - 24.9 | Normál testsúly | Normál |
| 25 - 29.9 | Túlsúly | Mérsékelten emelkedett |
| 30 - 39.9 | Elhízás | Emelkedett |
| ≥ 40 | Súlyos elhízás | Nagyon emelkedett |
Fontos megjegyezni, hogy ezek a kategóriák csak általános iránymutatásként szolgálnak, és nem minden egyénre érvényesek azonos módon. Például a BMI nem veszi figyelembe a testösszetételt, és alábecsülheti a testzsírt a nagyon izmos személyeknél, miközben túlbecsülheti az idősebb, kisebb izomtömegű embereknél. Ezenkívül a BMI nem a testzsír pontos mérőszáma, és nem szabad az egészség abszolút mércéjeként használni. Fontos, hogy a testsúllyal vagy testzsírral kapcsolatos aggályait egészségügyi szakemberrel beszélje meg.
A BMI-t a testsúly kilogrammban (kg) kifejezett értékének a méterben (m) megadott testmagasság négyzetével való osztásával számítják ki. A képlet:
Például, ha egy személy 70 kg és a magassága 1.75 m, a BMI-je a következő:
Fontos megjegyezni, hogy a BMI nem a testzsír pontos mértéke, és olyan tényezők befolyásolhatják, mint az életkor, a nem és a testösszetétel. Ezért fontos a BMI-t az egészségi állapot általános mutatójaként használni, nem pedig abszolút mércéjeként.