Számítsa ki a kedvezmény utáni akciós árat, a megtakarítást és két ár közötti százalékot. Keresse vissza az eredeti árat, vagy hasonlítson össze két egymás utáni kedvezményt. Tizedeselválasztóként pontot használjon.
Adja meg az eredeti árat és a kedvezmény százalékát, hogy megkapja az akciós árat és a megtakarítást.
Adja meg az eredeti árat és az akciós árat, hogy megkapja a kedvezmény százalékát és a megtakarítást.
Adja meg a kifizetett árat és a már alkalmazott százalékot, hogy visszakapja az eredeti árat.
Adja meg az eredeti árat és két egymás utáni kedvezményt, hogy megkapja az akciós árat és a tényleges kedvezményt.
Eredeti ár =
Ár az első kedvezmény után =
Akciós ár =
Megtakarítás =
Kedvezmény =
Tényleges kedvezmény =
A számításban használt képlet:
=
Ezek is érdekelhetik:
Minden lap címe az az eredmény, amit kap. A kalkulátor megadja az akciós árat, a megtakarítást és a kedvezmény százalékát. Ha a címkén nincs %, vagy 20% plusz további 10% szerepel, váltson lapot.
A használathoz kövesse ezeket a lépéseket:
19990.5 vagy 12.5.20 20%-ot jelent, nem 0.20-at. A tizedes pontosságnál 0 és 4 tizedesjegy közül választ; az alapértelmezett 2.A számítás nem függ a pénznemtől: forinttal, euróval vagy bármivel ugyanúgy működik. Ha a kedvezmény után ÁFÁ-t kell hozzáadni, használja ÁFA-kalkulátor a már csökkentett áron.
A kedvezmény egy viszonyítási összeg csökkentése: ár, tartozás, tarifa vagy kamat. Lehet fix összeg (levonnak 10-et) vagy az összeg százaléka. A kereskedelemben ez az engedmény, amit az eladó a listaárhoz vagy a korábbi értékhez képest ad.
Ez a kalkulátor a szokásos esetet fedi: kedvezményszázalékot az eladási áron. 20% a százból 80-ra viszi az árut, a megtakarítás 20. A százalék levonása az ár azon részének kivonását jelenti, nem az ár 20-zal osztását.
A címke százaléka nem mindig a tényleges megtakarítás. A „akár 70%” gyakran csak a termékek egy részére vonatkozik, a felduzzasztott listaár pedig kicsi kedvezményt nagyként mutat. Az akciós árat ahhoz hasonlítsa, amennyibe ugyanez a termék nemrég került, ne csak a címkéhez. A kedvezmény nem az eladó árrése sem: az árrés belső; Önt az érdekli, mennyit fizet.
Ez nem is egy összeg általános százaléka. Ha azt keresi, „mennyi A% a B-ből”, vagy felárat, használja Százalékkalkulátorok. Az eszköz árakra való: eredeti, kedvezmény és amit fizet, legyen termék, számlaösszeg vagy az ajánlat mennyisége.
A kedvezményhez ezekből a háromból kettő kell: eredeti ár, kedvezményszázalék és akciós ár. A harmadik kijön. Mindegy, termék ára, érték vagy összeg: a művelet ugyanaz. A százalékot százalékban írjuk (20 azt jelenti, 20%), és 100-zal osztjuk, amikor a képletbe kerül.
Ha ismeri az eredeti árat és a kedvezmény százalékát:
20/100 = 0.20.1 − 0.20 = 0.80.100 × 0.80 = 80. A megtakarítás a levont: 100 − 80 = 20.Akciós ár = Eredeti ár × (1 − Kedvezmény / 100)
Megtakarítás = Eredeti ár − Akciós ár
Ha ismeri az eredeti és az akciós árat, és ellenőrizni akarja, stimmel-e a címke százaléka:
120 − 90 = 30. Ez a különbség a megtakarítás.30/120 = 0.25.0.25 × 100 = 25. A tényleges kedvezmény 25%.Kedvezmény % = ((Eredeti ár − Akciós ár) / Eredeti ár) × 100
Ha ismeri a kifizetettet és a már alkalmazott százalékot, a maradék árrésszel kell osztani, nem 1 plusz kedvezménnyel szorozni:
1 − 20/100 = 0.80.80/0.80 = 100.Eredeti ár = Akciós ár / (1 − Kedvezmény / 100)
Gyakori hiba az Akciós ár × (1 + Kedvezmény / 100). Ez nem hozza vissza a listaárat. 80 és 20% esetén a helyes számítás 80/0.80 = 100, nem 80 × 1.20 = 96.
Két egymás utáni kedvezmény nem adódik össze. A második százalék a már csökkentett árra vonatkozik, nem az eredetire. A „20% plusz további 10%” nem 30%.
A helyes mód az, hogy összeszorozza, ami minden kedvezmény után marad:
Akciós ár = Eredeti ár × (1 − d1/100) × (1 − d2/100)
Tényleges kedvezmény % = (1 − (1 − d1/100) × (1 − d2/100)) × 100
Százból a 20% 80-at hagy. A további 10% erre a 80-ra esik, és 8-at vesz el. Az akciós ár 72, a tényleges megtakarítás 28, vagyis 28%, nem 30%. Két százalékos kedvezmény sorrendje nem változtatja az eredményt: 20%, majd 10% ugyanaz, mint 10%, majd 20%.
Az egyszeri kedvezmény egy százalék az eredeti árból. Ha az akció kettőt köt össze (20% plusz további 10%), az már nem egyszeri: az Egymás utáni lap mindkét kedvezményt sorban alkalmazza, és a tényleges százalékot mutatja.
A termék 100, 10% kedvezménnyel:
Akciós ár = 100 × (1 − 10/100) = 100 × 0.90 = 90
Megtakarítás = 100 − 90 = 10
90-et fizet, és 10-et spórol. Az ár 10%-a az az ár egy tizedesjeggyel balra tolva.
Az eredeti ár 120, az akciós 90, % nélkül:
Kedvezmény % = ((120 − 90)/120) × 100 = 25%
A tényleges kedvezmény 25%, a megtakarítás 30. Jó ellenőrizni, hogy a hirdetett kedvezmény egyezik-e a két árral.
A bolt 20% kedvezményt hirdet, és a kasszánál további 10%-ot egy 100-as árú árura. Ne adja össze a két kedvezményt. Először az egyiket alkalmazza, a maradékra a másikat:
Ár 20% után = 100 × (1 − 20/100) = 80
Akciós ár = 80 × (1 − 10/100) = 72
Tényleges kedvezmény = (1 − 0.80 × 0.90) × 100 = 28%
72-t fizet, nem 70-et. A tényleges megtakarítás 28, 28%: a második 10% a 80-ra vonatkozik, nem a 100-ra. A 20 és 10 összeadásából kapott 30% nincs. Az Egymás utáni lapon ezt a tényleges százalékot látja.
Tegye az eredeti árat A2-be, a kedvezmény százalékát B2-be (20 azt jelenti, 20%, nem 0.20), és ha van, az akciós árat C2-be.
Szorozza meg az árat azzal, ami a kedvezmény után marad: =A2*(1-B2/100). Ha A2 100, B2 20, az eredmény 80.
Ossza el a különbséget az eredeti árral: =(A2-C2)/A2. Formázza a cellát százaléknak, vagy szorozza 100-zal, ha 25-öt szeretne, nem 0.25-öt.
Ossza el az akciós árat a kedvezmény kiegészítőjével: =C2/(1-B2/100). C2 80 és B2 20 100-at ad.
Ha a második százalék C2-ben van: =A2*(1-B2/100)*(1-C2/100). 100, 20 és 10 esetén az eredmény 72.